Dr. Jólesz József a kajak doki

Időutazás a "Kajak-dokival" - Képek Dr. Jólesz József „edzésnaplójából”

Hogyan lettem Csepeli kajakos...

Én biztosan évi 250-szer töltöttem vagy napi 2-3 órát utazással. Ez annak a szőke, keresztbe-csíkos, flottilás trikót viselő edzőnek volt köszönhető, aki (mikor nyolcadikos osztálytársaim levittek a Szigetre, hogy beírassanak kajakozni) felnézett a stéghez kötött motorosból, végigmérte a 176 centis, 52 kilós atlétát, és határozottan közölte: NINCS FELVÉTEL!

Így aztán más osztálytársaim Csepelre vittek, ahonnan nem küldtek el. Laktam pedig a „nyócker” Baross utcában, néhány házra a Körúttól. Milyen egyszerű és gondtalan lett volna az életem! A sarkon felszállni a hatosra és a Szigeti Bejárónál le! Ehelyett hatossal három megálló a Boráros térig, Csapeli Gyorsvasút a Tanácsház térig, 52-es busz Királyerdőig, ott még tíz-tizenöt perc gyaloglás a homokdombokon át a Hollandi útig (akkoriban ott még nem járt busz), és már ott is termettem! Edzés után ugyanez visszafelé. (Igaz, napjainkban sem jobb a helyzetem, mert Aszódról 70 kilométert autózok, vagy motorozok azért, hogy a Kis-Duna síma vizén evezhessek - és vissza 70.)

Rólam el lehet mondani, hogy elég idő- és pénzigényes szórakozást találtam.