A Ráckevei Soroksári Dunaág (RSD) a Csepeli Kajak-Kenu Egyesülettől fölfele és lefele
Haraszti hidat eveztem. Hány kilométer volt? A térkép segítségével könnyen kiszámolhatod. Bejelöltük neked a folyamkilométereket a Csepeli Kajak-Kenu Egyesülettől fölfelé és lefelé. A kajaktelep az 50. folyam kilométer felett van kb. 150 méterre. A számozás a Csepel sziget déli csücskétől a Tasi zsiliptől indul.
Érdemes megjegyezni (távolságok oda-vissza):
Fölfele:
Cső-híd 4.5 km
Gubacsi híd 7.6 km
Francia öböl 9 km
Kvassai zsilip 14 km
Lefele:
M0 híd 8 km
Kulcsár sziget 10.5 km
Haraszti híd 11 km
Szigetszentmiklósi strand 16 km
Taksonyi híd 24 km
Csepeli Kajak-Kenu Egyesület
- Click to open image! Click to open image!
- Click to open image! Click to open image!
- Click to open image! Click to open image!
- Click to open image! Click to open image!
https://www.csepelkajakkenu.hu/info/palyafoglalas.html?view=article&id=18:terkep&catid=8#sigProIddcdd2f30d6
Kulcsár sziget (Czuczor-sziget) 10,5 km
Mennyi a legjobb időd „Kulcsáron”?
A Kulcsár sziget igazi neve Czuczor-sziget. Becenevét valójában egykori sportolóink találták ki, amikor Kulcsár János 1972 és 1977 között, edzőként dolgozott a Csepelben és egyben fejlesztette a szakosztály hajóépítő műhelyét is. Tanítványaival olyan sokszor eveztette ezt a távot, hogy ők elnevezték Kulcsár szigetnek. Kulcsár Jánosnak komoly érdemei vannak a sportágban, mind versenyzőként, mind edzőként, amiről itt olvashatunk: Kulcsár János. A Kulcsár szigetet a legjobbak 50 percen belül tudják leevezni, azonban az első lélektani határ egy órán belülre kerülni egy kezdő kajakosnak, kenusnak.
Molnár-sziget
Megkerülted már a Molnár-szigetet?
A vadregényes, festői szépségű, romantikus hangulatú Molnár-sziget kicsit olyan, mintha a Tüskevár világába csöppennénk és pont a Csepeli Kajak-Kenu teleppel szemben van. A Molnár-sziget (németül Müllerinsel) nevét arról az 50 vízimalomról kapta, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári ún. sváb rozskenyeret a fővárosba.
Haraszti híd (11 km)
Duna–Tisza-csatorna (12,5 km)
A Duna–Tisza-csatorna a 43. és 44. folyamkilométer között a Haraszti híd után kb 600 méterre kezdődik. Több száz éve tervezett mesterséges csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával. A műtárgyból eddig csak egy kis rész, 22 kilométer készült el. A csatorna megépítésének gondolatát először 1715-ben vetette fel a bécsi udvarnál bizonyos Dillher báró. Az első pár kilométere vadregényes, utána azonban nyíl egyenes, mintha egy vonalzóval húzták volna.
M0 híd (8 km)
Ráckevei-híd
Cső-híd (5 km)
A csőhídon, amellyel a Kis-Dunát ívelik át (a Csepel-szigetet Erzsébettől elválasztó, Ráckevei Duna ágon) egy 800 milliméteres nyomóvezetéken Szigetszentmiklósról Budapestre továbbítják az ivóvizet.
Gubacsi híd (7,6 km)
A Gubacsi híd volt az első kapcsolat, mely Csepel községét a "külvilággal" összekötötte. A hídon jelentős forgalom alakult ki mind a szomszédos Erzsébetfalva, mind a főváros központja irányába. A híd 1924 novemberében készült el. A hídpilléren a vízfelöli belső oldalon egy grafiti hirdeti: „Kék hajó, kép lapát, nagy a kar, nagy a hát.” Nem tudjuk ki lehetett a szerző.
Francia Öböl
A Gubacsi hídtól pár 100 métererre felfele találjuk. A XIX. század végén elhatározták a csepeli kikötőépítést (Csepeli Szabadkikötő). A soroksári oldalra is terveztek öblöket, kikötőket. Ezek közül csak egy épült meg, a Francia-öböl, melyet azért hívnak így, mert a franciák finanszírozták először kölcsönnel a kikötő-építést.
Kvassay zsilip és híd (14 km)
Az 1838-as pesti árvízet követő folyamszabályozási munkák során a Duna ráckevei ágát Pestszenterzsébet magasságában lezárták, azonban a későbbi árvizek a Duna-ágat alulról továbbra is elöntötték. 1910-ben kezdték meg a felső torkolatnál a Kvassay-zsilip építését.
Ráckeve a vizek városa - ahol érdemes kikötni (18. fkm)
A település belvárosának kellős közepén, a Duna-korzón lelünk rá a ráckevei Csónakos Piacra. A településen a középkor óta folyamatosan tartanak piacokat, vásárokat. Ráckeve a Kis-Duna és Csepel sziget egyik legszebb települése, sok érdekes látnivalóval. Vele szemben, a Senki szigetén is érdemes kiköti, vagy vizitúránk megállóhelyének választani.
Tassi zsilip (0. fkm)
A Tassi-zsilip a Csepel-sziget déli csúcsánál épült. Feladata a Duna-ág vízszintszabályozása, illetve lehetővé teszi a hajózást a Duna folyam irányába. A Tüskevár című könyv a Kis-balatonnál játszódik, de a film adaptációját a Kis-Dunán a Tassi zsiliphez közel a Rózsaszigeten forgatták.
Kerültél már Csepel szigetet?
Komoly hagyománya van a Csepelsziget kerülésnek egyesületünkben. Pár nap alatt kényelmesen körbe túrázhatod, de a legjobbak egy nap alatt is teljesítik a távot. Igazi kajakos / kenusnak való kihívás! Állítólag Kőbán Rita egyszer megkerülte időre a Csepel szigetet, egy nap alatt, fordítva (azazaz a „Nagy-Dunán” fölfele haladva). Ha teheted, vágj neki és gazdag élményekkel fogsz hazatérni.
Csepeli Kajak-Kenu Egyesülettől fölfelé