Urányi János nevelőedzője. A kajak-kenu sportág magyarországi meghonosítója is volt, aki először ültetett hajóba későbbi kiválóságokat, mint például az első magyar kajakos olimpiai bajnokot, Urányi Jánost. Schmidt Gábor szerint nem túlzás azt állítani, hogy a Tanár úr alapozta meg Csepelen a sportág sikerességét. Kocsis Mihály, a tatai edzőtábor megálmodója majd igazgatója, az 1948-as londoni olimpián résztvevő magyar csapat vezetője, a Központi Sportiskola (KSI) igazgatója, a Magyar Testnevelési és Sportmúzeum tudományos főmunkatársa. A Magyar Olimpiai Bizottság korábbi tagja, a Nemzetközi Olimpiai Akadémia tiszteletbeli tagja egész életében az olimpiai mozgalmat szolgálta.

A Csepel SC jogelődjében, a WMTK-ban kezdett kajakozni, de versenyzőként nem ért el különösebb sikereket. Edzőként "Satya" viszont a legnagyobbak közé emelkedett. Vezetőedző lett és a következő években 4-5 bajnokságra „bérletet” váltottak a csepeliek. Egyike volt azoknak a fiatal, ambiciózus edzőknek, akik az 1950-es évek elejétől részt vettek a válogatott felkészítésében, majd 1955-től „első lett az egyenlők között”: a válogatott vezetőedzőjévé nevezték ki. Az ő munkájának is nagy része van abban, hogy a melbourne-i olimpián - amelyen edzőként vett részt – a magyar kajak-kenu sport megszerezte első olimpiai aranyérmét. Posztját 1958-ig töltötte be, haláláig különféle beosztásokban segítette a Csepel szakosztályát.

Satya-bá középen

Kulcsár János remekül fotózott, és ezt a képességét a sportág fejlesztésére is felhasználta: oktatóképeket készített a technika javítása érdekében. 1972 és 1977 között dolgozott dolgozott edzőként a Cseplben és fejlesztette a szakosztály világhírt elért hajóépítő műhelyét. Haláláig hajótervezéssel- és építéssel is foglalkozott. A Kulcsár sziget becenevet egykori sportolóink találták ki. Tanítványaival olyan sokszor eveztette ezt a távot, hogy ők elnevezték Kulcsár szigetnek. Kulcsár Jánosnak komoly érdemei vannak a sportágban, mind versenyzőként, mind edzőként. Fia, Gábor, 1986-ban nyert világbajnokságot K-2 10 000 méteren Gindl László párjaként.

Az 1960-as években többszörös kenu Magyar bajnok volt C2, C4-ben csepeli színekben. Később edzősködöt és a híres csepeli hajóépítőműhelyben is dolgozott Valentin István hajóépítőmester és Surányi József mellett. Szakosztályvezetőként is irányította az egyesületet, amit Péhl Józsefnek adott átt. Sok éven keresztül a kajaktelepen élt és gondokoskodott.

Takács Nándor emlékei a kezdetekről - összefoglaló emlékezés

Jóka bá’-ként ismert Péhl József a Csepeli Vasasban kezdett kajakozni 1950-ben. 1952-től a Bp. Honvédban, 1955-től az FTC-ben versenyzett. Már 1954-ben bekerült a válogatottba, melynek 1961-ig volt a tagja. Versenyzőként négy világbajnokságon vett részt, legjobb eredményét - egy vb-ezüstérmet – 1958-ban Prágában érte el a K-4 1000 méteres egység tagjaként. Hivatalos szövetségi kapitányi kinevezését 1972-ben vette át.

1977-ben visszatért Csepelre, ahol vezetőedzőként szinte a semmiből építette újjá a szakosztályt. Munkabírásáról, állóképességéről legendák keringtek, munkarendje szinte embertelen volt. Mindene volt a kajak-kenu. Újító szellemének köszönhető az a kimért pálya is, amit itt hozott létre, valamint az általa bevezetett programozott edzések, amiről szakdolgozatát írta. Nevéhez fűződik a csepeli hajóépítő műhely létrehozása is, ahová Valentin Istvánt nyerte meg mesternek. A Mesteredző fokozatig jutó Péhl József munkásságáért 2008-ban megkapta a Magyar Kajak-kenu Szövetség legrangosabb elismerését, az Arany érdemérmet.

További történetek az Ilyenek voltunk oldalon Jóka bá-ról

Jóka balról az első

Versenyzői pályafutását is Csepelen kezdte, ám hamar rájött, hogy számára az edzői munka sokkal nagyobb kihívást és örömöt jelent: 1972-ben Rátkai Jánost olimpiai ezüstéremhez, míg a Parti, Hubik kenupárost vb-bronzhoz segítette. Az edzősködést a kilencvenes években befejezte, ám minden napja ugyanúgy Csepelen kezdődött és zárult, hiszen a víziteleptől sosem tudott, és nem is akart elszakadni. Hol Kolonics György lapátfogóját varrta kis kuckójában, hol a kezdő kajakosok munkáját felügyelte. Generációk kerültek ki a kezei közül, s tanítványai büszkék voltak arra, hogy nála kezdhettek el sportolni. A csepeli kajak-kenu szakosztály szíve és motorja volt.

A Csepel SC kajak- kenu szakosztályának sportolója majd edzője, aztán technikai vezetője, sőt annál is sokkal több: MINDENESE volt. A kék- piros klub szakosztályának emblematikus sportvezetője generációk kinevelésében vállalt komoly szerepet. Rátkai János, Parti, Hubik, csak néhány név, akiket sikerekhez segített, de visszavonulása után is a csepeli vízitelep nélkülözhetetlen tagja maradt egészen korai haláláig. "Pista bácsi mindennek az alapköve volt Csepelen, hatalmas űrt hagyott maga után, nagyon fog hiányozni nekünk!" - mondta róla a legendás Kolonics György. Emlékét máig töretlenül őrzi a Csepeli Kajak- Kenu Egyesület és egykori tanítványai, nevét az évente megrendezendő Vass István Emlékverseny is viseli.

1967-től 1978-ig csepeli sportegyesületben kajakozott. Nemzetközi versenyen is indult és egy ízben magyar bajnok is volt. 1978-1982 között a Csepel SE kajak csapatának edzője lett.

1987-1991 között Bécsben az osztrák válogatott edzője, majd 1992-től a Dél-Afrikai Köztársaság kajak válogatott csapatának a vezetőedzője volt. Fia, Almási Péter is kitűnő kajakos lett.

"13 éves voltam, amikor Csepelen elkezdhettem kajakozni. Hogy miért éppen kajak? Hát az történt, hogy a fodrásznál olvasgattam a Népsportot, s benne egy írást Parti Jánosról. Ez adta meg a konkrét lökést, ekkor határoztam el, hogy Csepel felé veszem az irányt. Bár több edzőm is volt időszakosan – Péhl József, Kulcsár János, Mészáros István -, de az első mesterem, Vass István végig a közelemben maradt. Az ő hozzáállása, az embersége mély nyomokat hagyott bennem. Nem csak az edzéseken, a civil életben is mindig megszívlelendő tanácsokat tudott adni. Egészen a válogatottságig elkísért engem."

1971-től a Csepelnél dolgozott, először serdülő fiúkkal és lányokkal foglalkozott, akiket a korosztályos bajnoki címig vezetett. 1977-ben a női szakág kialakításával bízták meg: ekkor nőtt fel Hubert Henriette, aki a válogatottságig vitte. 1981-ben igazolt a klubba Kőbán Rita, aki 1983-ban már IBV-t nyert egyes kajakban, majd az olimpiai és világbajnoki dobogó tetejére is felállhatott. 1980-as évek elején Kőbán Rita edzője volt. Öccse, Spang Péter szintén a Csepelben edzősködött, aki férfi kajak szakágat vezette. Több korábbi felnőttválogatott kerettag versenyzőnek volt edzője. Fontosnak tartotta megszerettetni a sportágat a sportolóival. Hosszabb túrákra vitte csoportját, ahol kiváló közösség kovácsolódott.       

Pályafutása során mindössze két klubbal fonódott össze a neve, a Budapesti Spartacuséval és a Csepelével. Budafoki gyerekként egy barátja unszolására kezdett kenuzni a Sparinál 1966-ben. Sportolói pályafutásában nagy törést okozott, hogy 19 éves korában elvitték katonának. Edzői pályája 1979-ben indult, szintén a Spartacusnál, ahol 50-60 gyerekkel kezdett el foglalkozni. 1989-ig dolgozott a klubnál, akkor Péhl Józsefnek köszönhetően került Csepelre, ahová követte őt két tanítványa, a később világbajnoki címet szerző Szuszkó László és az alig 16 éves Kolonics György is, akinek több mint két évtizeden keresztül vezette az edzéseit. Tanítványa volt az utóbbi három évtized szinte összes sikeres magyar kenusa, a fiatalon elhunyt kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György, Horváth Csaba, Kozmann György, Kiss Tamás, Csabai Edvin és több más világbajnok versenyző is.Több info

Versenyzőként utánpótlás-bajnoki címekig jutott az 1970-től 1981-ig kajakozó Sári Nándor, edzőként viszont szakmája legjobbjainak egyike lett. Többek között a Csepel SC-ben is edzősködött. Vereckei Ákos, Veréb Krisztián egykori edzője, de Európa-bajnoki címek sora, világbajnoki győzelmek és a sydneyi olimpia kajak négyesének sikere is a nevéhez fűzödik. Ő készítette fel a Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei, Horváth Gábor kvartettet, akárcsak négy évvel később, amikor megvédték címüket. A munkáját dicsérte Bártfai Krisztián és Veréb Krisztián 2000-es K–2 1000 méteren szerzett bronzérme is. Eredményeit 1999-ben mesteredzői, 2000-ben az év edzője címmel ismerték el, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (2000), a középkeresztjét (2004) és középkeresztet a csillaggal (2008) is.

Versenyzőként a Csepelt erősítette, edzőként dolgozott anyaegyesülete mellett többek között a KSI-ben, Csongrádon, és Dunaharasztiban is. Több korábbi felnőttválogatott kerettag versenyzőnek volt nevelőedzője.

1976-ban kezdett kajakozni a Budapesti Honvédban. 1985-ben igazolt a Csepel SC-be. A junior, majd a felnőtt válogatott tagja. Magyar bajnok, világkupa ezüst és bronzérmes. Versenyzői pályafutását 1988-ban fejezte be, és ebben az évben edzőként kezdett dolgoznia kajak-kenu szakosztálynál. Tanítványai: Vereckei Ákos, Márfi Gábor, Dávid Zoltán, ifjúsági majd felnőtt válogatottságig jutottak, nemzetközi és magyar bajnoki címeket szereztek. Edzői munkája mellett vezette a hajóépítő műhelyt, valamint a szakosztály technikai vezetője volt. Jelenleg az AVSE szakosztály igazgatója, vezető edzője, felnőtt válogatott, olimpikon versenyzők felkészítője. Házassága igazi csepeli sportházasság, párja Huber Henriette akivel 1986 óta élnek boldog kapcsolatban. Hédi emlékei az "ilyenek voltunk" oldalon. 

1970-ben kezdett el kenuzni a Csepelben. Vass István és Krausz Mihály voltak a nevelő edzői. Versenyzőként Junior válogatott keret tagságig jutott. 1979-ben bevonult katonának, így a Honvédban folytatta pályafutását. 1981-ben tért vissza Csepelre, majd 1982-ben átigazolt a BSE-be, ahol 3 felnőtt Magyar Bajnokságot nyert.

1991-től ismét a Csepeli Kajak-Kenu Egyesület tagja. Masters versenyeken számos Világ Kupát és nemzetközi versenyt nyert. Römi a magyar Sárkányhajó „életet” egyik létrehozója és ikonikus alakja. Komoly érdemei vannak ebben a sportágban. Világbajnoki arany érmeinek a száma már 50 felett van.

Ludasi Róbert mellett, 1998-tól 2009-ig a Csabai Edvin-Györe Attila maratoni kenu párosnak volt az edzője, akik ebben az időszakban 10 évig veretlenek voltak a Csepel színeiben. Ekkor nevezték ki a maratoni kenu válogatott szakág vezetőjének, így minden Világversenyen részt vett a versenyzőivel.